F-skála teszt

Fedezze fel autoriter hajlamait

Az F-skála teszt értékeli az egyéni attitűdöket és viselkedést a tekintéllyel, a tradicionalizmussal, a vallási fogalmakkal, a hatalommal és más specifikus jellemzőkkel kapcsolatban. Társadalomtudósok, mint Theodor W. Adorno kutatásai alapján ez a teszt feltárja az Ön pszichológiai hajlamait és társadalmi attitűdjeit azáltal, hogy elemzi az ezen jellemzőkre adott válaszait.

Vakon követed a tekintélyt? Hiányzik belőled az önreflexió? Hajlamos vagy megzavarni a társadalmi rendet? Az F-skála teszt választ ad ezekre a kérdésekre! Egyszerűen válaszolj a legőszintébb gondolataiddal, és válassz válaszokat a tényleges helyzeted alapján. Töltsd ki a tesztet most!

Mi az az F-skála teszt?

Az F-skála teszt egy pszichológiai értékelő eszköz, amely felméri az egyén attitűdjeit a tekintéllyel, tradicionalizmussal, vallással, hatalommal és más specifikus jellemzőkkel szemben. Az F a fasizmust jelöli. A tesztet a német pszichológus, Theodor W. Adorno és kollégái fejlesztették ki, és a válaszok elemzésével feltárja a pszichológiai hajlamokat és társadalmi attitűdöket.

A teszt 56 kérdésből áll, amelyek 10 személyiségjegyet fednek le.

Hogyan értelmezzem az F-skála teszt eredményeimet?

A teszt kitöltése után a válaszaidat elemezzük, hogy megmutassuk az egyes jellemzők százalékos arányát, jelezve a hajlamaidat olyan területeken, mint a tradicionalizmus, a tekintélynek való behódolás, valamint a szexualitással, vallással és erkölccsel kapcsolatos attitűdök. Részletes értelmezést kapsz minden egyes jellemzőről.

Ne feledd, hogy a teszteredmények nem határozzák meg a teljes személyiségedet, hanem inkább betekintést nyújtanak az értékeidbe és viselkedési tendenciáidba. A legjobb, ha az eredményeket objektíven értelmezed, figyelembe véve a személyes tapasztalataidat és hátteredet.

Használhatom az F-skála tesztet a politikai beállítottságom meghatározására?

Bár a teszt információt nyújthat a tekintéllyel, a tradicionalizmussal és más jellemzőkkel kapcsolatos attitűdjeidről, önmagában nem használható a politikai orientáció meghatározására. A politikai nézeteket számos tényező befolyásolja, beleértve a kultúrát, az oktatást és a személyes tapasztalatokat. Tekintsd a teszteredményeket csupán egy referenciapontnak, nem pedig egy végleges mérőszámnak.

Részletes jellemzőértelmezések

Tradicionalizmus

A tradicionalizmus egy olyan minta, ahol az egyének hajlamosak fenntartani és megvédeni a kialakult társadalmi rendeket, kulturális hagyományokat és erkölcsi normákat. Szociálpszichológiai szempontból ez a tendencia gyakran a mélyen gyökerező bizonytalanságból és a bizonytalanságtól való félelemből ered, ami arra készteti az egyéneket, hogy a hagyományos értékrendszereket a biztonság létfontosságú forrásának tekintsék. Kognitív szempontból a magas tradicionalizmussal rendelkezők hajlamosak binárisan gondolkodni, egyszerűen felosztva a társadalmi jelenségeket "hagyományos" és "nem hagyományos" kategóriákra. Hangsúlyozzák a társadalmi hierarchia fontosságát, a családi etikát és a vallási meggyőződéseket hagyományos értékekként képviselik, és ezeket a társadalmi stabilitás alapvető biztosítékainak tekintik. Amikor társadalmi változással szembesülnek, egyértelmű védekező reakciókat mutatnak, hajlamosak a hagyományos rend bármilyen kihívását a társadalom egészére nézve fenyegetésként értelmezni.

Tipikus jellemzők:

  • A hagyományos viselkedési normák és életmódbeli szokások követése
  • Az újonnan megjelenő életmódok és kulturális formák elutasítása
  • Merev erkölcsi normák alkalmazása a társadalmi jelenségek megítélésére
  • Nehézségek az értékpluralizmus és a relativitás elfogadásában
  • A fegyelem, az engedelmesség és a hagyományos erények hangsúlyozása
  • Távolságtartás vagy ellenségeskedés a más értékekkel rendelkező csoportokkal szemben

Autoriter behódolás

Az autoriter behódolás az egyén túlzott megfelelésre és a tekintély vak imádatára való hajlamát tükrözi. Pszichodinamikai szempontból ez a behódoló tendencia gyakran a korai családi nevelés során kialakult személyiségjegyekből ered, melynek lényege a pszichológiai biztonság elérése a tekintéllyel való azonosulás révén. Kognitív szinten a magas tekintélynek behódolók jelentős mentális merevséget mutatnak, a tekintélyt abszolút helyesnek és megkérdőjelezhetetlennek tekintve. Ez a kognitív minta ahhoz vezet, hogy elveszítik független ítélőképességüket, amikor tekintéllyel szembesülnek, hajlamosak feltétel nélkül elfogadni a tekintélyelvű nézeteket és döntéseket. Nemcsak viselkedésbeli megfelelést mutatnak, hanem mély pszichológiai függőséget is kialakítanak a tekintéllyel szemben, a behódolást erénynek tekintve, a kérdéseket és a kritikát pedig a tekintély elleni vétségnek.

Tipikus jellemzők:

  • Hajlam a nyilvánvalóan ésszerűtlen követelmények feltétel nélküli végrehajtására is
  • Aktívan keresik és kötődnek a tekintélyszemélyekhez
  • Szorongás és nyugtalanság olyan helyzetekben, ahol hiányoznak az egyértelmű utasítások
  • Személyes vélemény hiánya, az egyéni nézetek kifejezésének kerülése
  • Gyenge döntéshozatali minőség, csoportgondolkodás

Autoriter agresszió

Az autoriter agresszió ellenséges és büntető jellegű válaszokat jelent azokkal szemben, akik megsértik a hagyományos normákat. Szociológiai szempontból ez az agresszió gyakran a társadalmi kontroll mechanizmusainak kiterjesztéseként szolgál, tükrözve a meglévő rend fenntartására irányuló kényszerítő tendenciát. A magas autoriter agresszióval rendelkező egyének általában "mi" és "ők" csoportokra osztják a társadalmat, erős elutasítást és büntetési vágyat mutatva a kívülállóként kategorizált csoportokkal szemben. Ez az agresszió nemcsak viselkedési szinten nyilvánul meg, hanem mélyebben, értékítéletként is, a "deviánsok" megbüntetését a társadalmi rend fenntartásához szükségesnek tekintve. Hajlamosak támogatni a kemény büntetőpolitikát, támogatják az erőszak alkalmazását a társadalmi normák fenntartása érdekében, és ezeket a büntető jellegű válaszokat az "igazságosság" megnyilvánulásaiként racionalizálják.

Tipikus jellemzők:

  • Tolerancia hiánya, könnyen mutatnak dühöt és gyűlöletet
  • Egyszerűsített erkölcsi ítéleti normák alkalmazása
  • Impulzus a "kívülállók" elleni fellépésre
  • Az agresszív tendenciák szelektív jellege

Vallás és etika

A vallás és etika dimenziója a vallási meggyőződésekkel és erkölcsi elvekkel kapcsolatos abszolutista attitűdöt tükrözi. Vallásszociológiai szempontból ez a tendencia nem csupán hit kérdése, hanem összetett pszichológiai és társadalmi jelenség. A magas pontszámot elérők általában a vallási tanokat és erkölcsi normákat egyetemes abszolút igazságoknak tekintik, elutasítva az erkölcsi ítéletek kontextuális függőségének és kulturális relativitásának elismerését. Ez a gondolkodásmód arra készteti őket, hogy dogmatikus megoldásokat részesítsenek előnyben, amikor erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, ahelyett, hogy a konkrét körülményeken alapuló racionális elemzést végeznének. Gyakran fekete-fehér dichotómiákra redukálják az erkölcsi kérdéseket, ami egy olyan egyszerűsítés, amely túlmutat az erkölcsi ítéleteken, és kiterjed a társadalmi jelenségek általános észlelésére is.

Tipikus jellemzők:

  • Abszolút engedelmesség a vallási tekintélynek
  • Intolerancia a hagyományos erkölcsi nézetektől eltérő viselkedésekkel szemben
  • Független etikai gondolkodás hiánya
  • Zárt és merev kognitív rendszer

Babonaság és sztereotípia

A babonaság és a sztereotípia az összetett valóság megértésének egyszerűsített és sablonos mintáit képviselik. Kognitív pszichológiai szempontból ezek a gondolkodási minták olyan pszichológiai védekező mechanizmusokból erednek, amelyeket az egyének a bizonytalansággal és a komplexitással való megbirkózás során alkalmaznak. A magas pontszámot elérők általában erős kognitív zártságot mutatnak, könnyen elfogadva az ellenőrizetlen babonás hiedelmeket és a túlságosan leegyszerűsített ok-okozati magyarázatokat. Amikor társadalmi jelenségekkel szembesülnek, szokás szerint a kész sztereotípiákra támaszkodnak az ítéletalkotás során, ahelyett, hogy mélyebb elemzést és reflexiót végeznének. Ez a kognitív minta nemcsak a világ megértését befolyásolja, hanem közvetlenül hat a társadalmi viselkedésükre és az interperszonális interakciós stílusukra is.

Tipikus jellemzők:

  • A babonás hiedelmek könnyű elfogadása
  • Alacsony tolerancia a bizonytalansággal szemben
  • Túlzott támaszkodás a csoportsztereotípiákra
  • A kritikus gondolkodás hiánya
  • Az összetett társadalmi jelenségek egyszerű ok-okozati összefüggéseknek való tulajdonítása

Hatalom és keménység

A hatalom és keménység jellemzői a hatalmi viszonyokkal kapcsolatos specifikus kognitív és érzelmi projekciókat tükrözik. Politikai pszichológiai szempontból ezek a jellemzők a társadalmi hierarchiákkal való erős azonosulást és a hatalommal kapcsolatos egészségtelen vonzalmat mutatják. A magas pontszámot elérők általában az erőn alapuló társadalmi rendet támogatják, támogatva az autoriter politikát és az erőszakon alapuló megoldásokat. Kognitív keretrendszerükben a társadalmi kapcsolatok az uralom és a behódolás bináris ellentétére egyszerűsödnek, ahol az erősek joga a gyengék feletti uralomra természetesnek tűnik. Ez a gondolkodásmód nemcsak a politikai és társadalmi kérdésekkel kapcsolatos nézeteiket befolyásolja, hanem mélyen formálja az interperszonális interakciós mintáikat is. Jellemzően intenzív érdeklődést mutatnak a hatalmi szimbólumok iránt, és szorosan összekapcsolják a személyes értéket a hatalmi státusszal.

Tipikus jellemzők:

  • Az autoriter politika támogatása
  • Nyilvánvaló hierarchikus tudatosság megjelenítése az interperszonális interakciókban
  • Kényszerítő módszerek alkalmazása a problémák megoldására
  • A merev hierarchikus irányítási rendszerek hangsúlyozása
  • Az erőszak előnyben részesítése a tárgyalással és a kompromisszummal szemben
  • A gyengék megvetése
  • Túlzott fókuszálás az uralom-alávetettség viszonyokra

Anti-intracepció

Az anti-intracepció a szubjektív tapasztalatok és a belső pszichológiai tevékenységek szisztematikus elutasítását jelenti. Pszichoanalitikus szempontból ez a jellemvonás az önfeltárástól való mélyen gyökerező félelmet és az érzelmi sebezhetőség elleni védekezést tükrözi. A magas pontszámot elérők általában ellenállást mutatnak az absztrakt gondolkodással és a mély reflexióval szemben, hajlamosak kerülni a személyes érzelmekről és pszichológiai motivációkról szóló beszélgetéseket. A pragmatizmust és a felületes gondolkodási mintákat támogatják, a belső pszichológiai világra való figyelmet haszontalannak vagy akár károsnak tekintve. Ez a jellemvonás nemcsak a személyes pszichológiai fejlődést befolyásolja, hanem korlátokhoz vezethet az érzelmi intelligenciában és a felületes interperszonális kapcsolatokban is.

Tipikus jellemzők:

  • A művészi és fantáziadús tevékenységek elutasítása
  • Ellenállás a pszichológiai tanácsadással és az önreflexióval szemben
  • A problémák pszichológiai aspektusainak feltárásának elkerülése
  • Nehézségek mások érzelmi tapasztalatainak megértésében vagy az azokkal való azonosulásban
  • Küzdelem a személyes pszichológiai stressz azonosításával és kezelésével
  • A pragmatizmus és a felszínes gondolkodás előnyben részesítése

Rombolás és cinizmus

A rombolás és a cinizmus az emberi természet és a társadalmi rend alapvető bizalmatlanságát és elutasítását jelenti. Társadalomfilozófiai szempontból ez a jellemvonás a modern társadalom összetettségére adott patológiás választ tükrözi. A magas pontszámot elérők általában mélyen pesszimista nézetet vallanak az emberi természetről, úgy vélik, hogy az emberek eredendően önzőek és gonoszak, ezért erőszakos intézkedésekre van szükség a társadalmi rend fenntartásához. Ez a világnézet arra készteti őket, hogy romboló megoldásokat részesítsenek előnyben, amikor társadalmi problémákkal szembesülnek, az erőszakot a rend fenntartásának legitim eszközének tekintve. Univerzális szkepticizmust tartanak fenn a társadalmi intézményekkel és az interperszonális kapcsolatokkal szemben - ez a szkepticizmus nemcsak a gondolkodásukban nyilvánul meg, hanem romboló viselkedési tendenciákká is átalakul.

Tipikus jellemzők:

  • Az erőszak támogatása a problémamegoldás eszközeként
  • Bizalmatlanság és védekező magatartás megjelenítése az interperszonális interakciókban
  • Negatív részvétel a társadalmi tevékenységekben
  • Alapvető bizalmatlanság az emberi természetben
  • Az empátia és a humanitárius aggodalom hiánya

Projekció

A projektív jellemvonások azt tükrözik, hogy az egyén hajlamos a belső impulzusait és negatív érzelmeit a külvilágra vetíteni. Pszichoanalitikus szempontból ez a projekciós mechanizmus primitív pszichológiai védekezésként szolgál a belső szorongás és konfliktus ellen. A magas pontszámot elérők hajlamosak saját agresszív impulzusaikat és erkölcstelen hajlamaikat a külvilágra vetíteni, azt fenyegetésekkel és rosszindulatú szándékkal telinek érzékelve. Ez a kognitív torzítás ahhoz vezet, hogy összeesküvés-elméleti gondolkodási mintákat alakítanak ki, és magas szintű éberséget és gyanakvást tartanak fenn a környezetükkel szemben. Gyakran tulajdonítják a társadalmi problémákat bizonyos csoportok összeesküvéseinek, miközben figyelmen kívül hagyják e problémák strukturális és összetett jellegét. Ez a projektív gondolkodás nemcsak a valóság észlelését befolyásolja, hanem mélyen hat a társadalmi viselkedésükre és az interperszonális kapcsolataikra is.

Tipikus jellemzők:

  • Túlzott éberség és védekező gondolkodásmód
  • Mások viselkedésében a fenyegető jelentések túlértelmezése
  • Az a hit, hogy a külvilág tele van fenyegetésekkel
  • Nehézségek az új dolgok elfogadásában
  • Fogékonyság az összeesküvés-elméleti gondolkodásra

Szex

A szexuális elfoglaltság és elfojtás egyedi attitűdöket és szélsőséges reakciókat tükröz a szexuális témákkal kapcsolatban. Pszichológiai szempontból ez a jellemvonás mély belső konfliktusokat és erkölcsi szorongást tár fel. A magas pontszámot elérők általában erős ambivalenciát mutatnak a szexszel kapcsolatos témák iránt: túlzott érdeklődést és elfoglaltságot mutatnak a szex iránt, miközben egyidejűleg szélsőséges erkölcsi elítélést és elnyomó tendenciákat fejeznek ki. Ez az ellentmondás gyakran a szigorú hagyományos erkölcsi nevelés és a természetes impulzusok közötti konfliktusból ered, ami arra készteti az egyéneket, hogy erős pszichológiai védekező mechanizmusokat alakítsanak ki, amikor szexuális kérdésekkel szembesülnek. Hajlamosak szigorú erkölcsi normákat alkalmazni mások szexuális viselkedésének megítélésekor, és erősen ellenállnak a szexuális nyitottság vagy szabadság bármilyen formájának.

Tipikus jellemzők:

  • Ambivalens attitűdök a szexuális témákkal szemben
  • A szexuális erkölcs túlzott hangsúlyozása
  • Előítélet a szexuális kisebbségekkel szemben
  • A szexualitás összekapcsolása az erkölcsi lealacsonyodással

References:

  1. Klaus Epstein (18 July 2011) A New Study of Fascism. Cambridge University Press
  2. Valerie J. Bunce and Sharon L. Wolchik (18 December 2009) Defeating Dictators: Electoral Change and Stability in Competitive Authoritarian Regimes. Cambridge University Press
  3. Adam E. Casey (10 June 2020) The Durability of Client Regimes. Cambridge University Press
  4. Mogar, Robert E. (13 May 2020) Three versions of the F Scale and performance on the Semantic Differential.. American Psychological Association
  5. Daron Acemoglu, Giuseppe De Feo, Giacomo De Luca, Gianluca Russo (21 January 2022) War, Socialism, and the Rise of Fascism: an Empirical Exploration. The Quarterly Journal of Economics
  6. Henry Ashby Turner Jr. (18 July 2011) Fascism and Modernization. Cambridge University Press
  7. Ozge Sahmelikoglu Onur, Abdulkadir Tabo, Erkan Aydin, Ozgecan Tuna, Ayse Fulya Maner, Ejder Akgun Yildirim, Elif Çarpar (20 November 2016) Relationship between impulsivity and obsession types in obsessive-compulsive disorder. Int J Psychiatry Clin Pract.
  8. Jos D. Meloen (1993) The F Scale as a Predictor of Fascism: An Overview of 40 Years of Authoritarianism Research. Springer, New York, NY
  9. Sheri E. Berman (13 June 2011) Modernization in Historical Perspective: The Case of Imperial Germany. Cambridge University Press
  10. Claudia Baldoli (2023) The Origins of Fascism: Contemporary Interpretations. The Origins of Fascism: Contemporary Interpretations. In: Italian Fascism, 1914-1945.
  11. Carlos de la Torre (16 November 2021) Fascism and Populism. The Palgrave Handbook of Populism. Palgrave Macmillan, Cham.
  12. Norman H. Berkowitz and George H. Wolkon (1964) A Forced Choice Form of the F Scale--Free of Acquiescent Response Set. American Sociological Association
Személyiség és ÖnazonosságNegatív személyiségSzemélyiségPolitika
Az Ön F-skála tesztjének eredménye:

Ahhoz, hogy láthasd mások hogyan teljesítettek kérünk kövess bennünket itt fb.com/arealme.

Még egyszer